A személyes adatok mesterséges intelligenciába másolásának jogi kockázataira figyelmeztetett Kummer Ákos ügyvéd

A peres felek személyes adatainak és a bírósági beadványoknak a mesterségesintelligencia-rendszerekbe való feltöltése komoly adatvédelmi kockázatot jelent, amelyhez az ügyfelek jellemzően nem adnak hozzájárulást, mondta Kummer Ákos ügyvéd az Óbudai Egyetem Mi lesz velünk? című podcastjában. A szakember szerint a jogi munkában is egyre többen használják a ChatGPT-t vagy a Google mesterségesintelligencia-alapú keresőjét. A veszély ott kezdődik, amikor a beadványok stilisztikai vagy helyesírási ellenőrzése során az ügyfelek születési helye, anyja neve vagy lakcíme is bekerül az adatbázisokba, amelyeket a rendszerek megjegyeznek.

Az ügyvéd kiemelte, hogy a személyes adatok köre minden olyan információra kiterjed, amely alapján az ember azonosítható, így a hang és a képmás is védett adat. Kummer Ákos saját példáján szemléltette a kiszolgáltatottságot, jelezve, hogy a podcast közzététele után az ő hangja is rekonstruálhatóvá válik. „Az én hangomat borzasztó könnyen lehet majd rekonstruálni. És az én rekonstruált hangommal a mesterséges intelligencia segítségével az eddigiekhez képest jóval könnyebb lesz jogsértést elkövetni” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a képmás vagy a hang felhasználására adott engedély nem értelmezhető kiterjesztően, így a felvételek utólagos képi vagy tartalmi manipulációjához külön engedély szükséges.

Utcai felvételeknél a ráutaló magatartás számít hozzájárulásnak, így ha valaki megáll a kamera előtt vagy táncolni kezd, a felvétel felhasználható, míg rejtett kamera esetén ez kizárt. Az internetre kikerült adatok és felvételek visszavonása a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen, miközben a modellek ezekből is tanulnak.

A mesterséges intelligencia tévedései nem mentesítik a felhasználót a felelősség alól. Kummer Ákos látott már olyan esetet, amikor a rendszer nem létező bírósági döntésre hivatkozott, valamint említett egy amerikai esetet is, ahol a bíróság elutasította az ügyvéd azon védekezését, hogy a hibát az AI követte el. Mivel a polgári jogi szabályok diszpozitívak, a chatbotok nem látják az egyedi szerződéses eltéréseket, az ingatlanok, hajók és repülőgépek adásvételéhez előírt kötelező ügyvédi ellenjegyzést pedig nem válthatják ki. Az ügyvéd szerint a fejlesztőknek arra kell törekedniük, hogy a mesterséges intelligencia csak pontos jogszabályi és bírósági forrásmegjelöléssel válaszoljon a kérdésekre.