Közel-keleti genetikai nyomokat és újkori szennyeződéseket mutattak ki a torinói leplen

Egy Gianni Barcaccia által vezetett olasz kutatócsoport közel-keleti genetikai nyomokat és sós környezetre utaló mikroorganizmusokat azonosított a torinói lepelből 1978-ban eltávolított textilszálakon. A szakemberek tizenkét szál modern szekvenálásos elemzése során mutatták ki a ritka H33-as anyai DNS-vonalat, amely napjainkban főként a Közel-Keleten, azon belül a drúz közösségek körében fordul elő. A mintákon talált archaeák, vagyis a magas sótartalmat kedvelő mikroorganizmusok jelenléte arra utal, hogy a lenvásznat egykor sós víz, például a Holt-tenger közelében tárolhatták, vagy az anyag feldolgozásakor használtak ilyen vizet.

A genetikai vizsgálat ugyanakkor kiterjedt modern kori biológiai szennyeződést is kimutatott. Az askenázi zsidóságra jellemző genetikai profilról kiderült, hogy az megegyezik a mintákat 1978-ban begyűjtő Pierluigi Baima Bollone professzor DNS-ével. A felületen nagy mennyiségben találtak emberi bőrhöz köthető baktériumokat is, amelyek a szövet évszázadokon át tartó közvetlen érintéséből származnak.

A szálakon felhalmozódott növényi maradványok között az 1400-as és 1500-as években nemesített európai sárgarépafajták, valamint újvilági eredetű növények, például kukorica és paradicsom genetikai töredékei szerepeltek. Egyetlen kimutatott növényfaj sem köthető kizárólag a levantei térséghez, a fehérjevizsgálatok pedig nem találtak ókori biológiai anyagot a szöveten. A botanikai adatok szerint a mikroszkopikus anyagok döntő része az utóbbi évszázadokban, Európában rakódott a lepelre.

A torinói Keresztelő Szent János-székesegyházban őrzött relikvia első feljegyzett történelmi bemutatása a 14. század közepén történt, amikor Geoffroi de Charny lovag kiállította Lirey városában, az 1988-as radiokarbonos vizsgálat pedig középkorinak határozta meg az anyagot. A kutatócsoport szerint az új bizonyítékok alapján továbbra sem jelenthető ki egyértelműen, hogy a lepel a Kr. u. 1. századi Júdeából vagy a középkori Európából származik.