Már tíz perc lassú kocogás is serkenti a prefrontális kéreg működését egy japán kutatás szerint

A japán Cukubai Egyetem kutatói huszonnégy egészséges fiatal felnőtt bevonásával kimutatták, hogy már tíz percnyi lassú kocogás is serkenti a prefrontális kéreg aktivitását. Az Imaging Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány szerint a minimális erőfeszítéssel járó futás is mérhetően támogatja a kognitív folyamatokat és a hangulat szabályozását.

A kísérlet során az önkéntesek tíz percen át mozogtak futópadon, lassú, óránkénti 3 és 6 kilométer közötti sebességgel. A mozgás alatt a résztvevő nők és férfiak átlagos pulzusszáma percenként 104 és 107 között mozgott. Egy másik alkalommal a résztvevőknek tíz percen keresztül nyugalomban, ülve kellett maradniuk a kontrollméréshez.

A mozgást követően a szakemberek figyelmet és önkontrollt vizsgáló kognitív teszteket végeztettek a résztvevőkkel. A mérések idején az alanyok olyan fejpántot viseltek, amely az agy felszínén lévő oxigéndús hemoglobin szintjének változásait mérte. Az eszköz a kocogást követően erősebb, oxigéndús véráramlást rögzített a bal oldali prefrontális kéreg két területén.

A kutatócsoport egy korábbi vizsgálata már igazolta, hogy tíz percnyi közepes intenzitású futás fokozza a prefrontális kéreg aktivitását. Az új adatok arra mutatnak rá, hogy a kedvező idegrendszeri hatások kiváltásához nincs feltétlenül szükség megterhelő, intenzív edzésre.

A szakemberek szerint a változásokat a prefrontális kéreghez kapcsolódó idegi hálózatok működése mellett a fej mechanikai mozgása is magyarázhatja, mivel a rágcsálókon végzett kísérletek szerint a ritmikus fel-le mozgás ingerli az agyat. Az adatok elemzése során a fejmozgás gyorsulása és a testmozgás hatására kialakuló örömérzet között összefüggést találtak, ami a kerékpározásnál a stabilabb fejtartás miatt kevésbé érvényesül. A kutatók szerint a kitartó futás az emberi evolúcióban a szavannai nagyvadvadászatot biztosító, biológiailag meghatározó mozgásforma volt.